unideb

Néprajzi Tanszék - Debreceni Egyetem néprajz szakos mesterképzés – MA

A néprajz mesterképzés célja a néprajztudomány, az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális antropológia elmélyült megismerése. Célunk továbbá a saját és mások kultúráját elemezni és értelmezni tudó, az idegen kultúrákkal szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni, értelmezni. Célkitűzésünk, hogy a mesterképzést elvégző szakemberek képesek legyenek a szaktudomány önálló művelésére, szakmai-módszertani továbbfejlesztésére, reflexív társadalomtudományi kutatómunkára. Továbbá, legyenek birtokában a néprajztudomány és kulturális antropológia hazai és nemzetközi kortárs irányzataihoz kapcsolódó elméleti-módszertani elveknek, gyakorlatoknak és megfelelően tudják azokat alkalmazni. A néprajz és a kulturális antropológia valamely szűkebb, speciális területének mélyebb megismerése, megismertetése a cél, ami egyben a doktori képzésben való részvétel megalapozását is jelenti. Az elméleti és gyakorlati képzés egyaránt hangsúlyos: a képzés szerves részét alkotják – az előadásokon és szemináriumi munkán túl – a téma-specifikus néprajzi terep- és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, -feldolgozás, archiválás módszereinek elsajátítása.

 

A néprajz mesterképzési szakon végzettek ismerik

  • a tudományos kutatás és a néprajzi ismeretek oktatása,
  • a muzeológia és a kulturális örökség megőrzése és védelme a néprajz területén,
  • a szövegfilológia,
  • a közművelődési tevékenységek,
  • az etnikai/nemzetiségi/kisebbségi kérdések történeti és jelen vonatkozásainak ismerete Európában és a nagyvilágban,
  • kulturgeográfiai ismeretek (beleértve a táji, ökológiai, gazdálkodási tényezők néprajzi ismeretét),
  • a művelődéspolitikához szükséges népismeret (hazai és nemzetközi vonatkozásban) és a hazai nemzetiségek hagyományos kultúrájának ismerete (a múltban és a jelenben)
  • vallástudomány, néphit, népi vallásosság, vallási néprajz (ezek az ismeretek a gyakorlati pasztorizációban is felhasználhatók),
  • szaktudományi háttér az irodalommal, az idegen nyelvekkel, történelemmel, művelődéstörténettel, népzenével, néptánccal, népművészettel foglalkozók számára,
  • az összehasonlító kutatásokhoz (pl. finnugrisztika, orientalisztika, ókortudomány, összehasonlító irodalomtudomány és nyelvészet, összehasonlító vallástudomány stb.) megbízható szakismereteket,

 

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak és elsajátították

 

  • átfogó ismereteket a folklorisztika, a néprajz és a kulturális antropológia területén,
  • készséget és jártasságot szereztek a történeti források kezelésében és a kortárs filológia módszerek alkalmazásában, valamint az interdiszciplináris és az empirikus kutatások elméletében és módszertanában,
  • a szakiránynak megfelelő terület elmélyült ismeretét,
  • a tájékozódási készséget az összehasonlító kutatások különböző területein,
  • a népi és nemzeti kultúra összefüggéseinek ismeretét,
  • az európai és az Európán kívüli népek kultúrájának beható ismeretét és a képességet azok elemzésére,
  • a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia) tudománytörténetét és problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül,
  • készséget és jártasságot szereztek a tudományos kutatás általános módszertanában és a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai szakmódszertanban. A tudományszak művelésének jelenlegi főbb irányaiban, a kutatási témák körülhatárolásában,
  • az összefüggéseket a társtudományokkal, a szaktudomány gyakorlati hasznosíthatóságát és a megszerzett képességek továbbfejleszthetőségét,
  • jártasságot szereztek a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkában és a múzeumok, archívumok anyagának felhasználásában, valamint a kép- és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis-építés területén.

 

Az elsajátított ismeretek alapján a diploma megszerzése alapot ad

  • önálló tudományos kutatás végzésére (a képzés megalapozza a doktori tanulmányokat),
  • oktatásra,
  • a kortárs művelődési és művelődéspolitikai tevékenységhez (szervezés, irányítás, programok, projektek és tervek kialakítása),
  • a kulturális örökséggel kapcsolatos munkakörök betöltéséhez (múzeumok, művelődési intézmények, civil szervezetek, regionális fejlesztési tervek gazdasági, ökológiai, művelődési irányainak kidolgozására, háttéranyagok készítése),
  • általános művelődéssel kapcsolatos tevékenységre,
  • tudományos ismeretterjesztésre, tájékoztatásra (sajtó, könyvkiadás, média).

 

A mesterszakon szerezhető végzettségi szint: 

mesterfokozat (magiszter, master; rövidítve: MA)

 

A mesterszakon szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: 

okleveles néprajz mesterszakos bölcsész 

 

Választható szakirányok: Folklorisztika, Anyagi kultúra és Kulturális örökség szakértő

 

Nappali tagozat, 4 féléves képzési idő.

MA szakmai törzsanyag

Erre a képzésre nappali és levelezős diákok jelentkezhetnek.

 

Hírek, újdonságok