unideb

Néprajzi Tanszék - A kutatócsoport története

Kutatási terület, kutatási témák

A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének jelenlegi oktató és kutató bázisa a főállású egyetemi alkalmazottak mellett az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport munkatársaival egészül ki. A debreceni Kutatócsoport vezetője hosszú időn keresztül megegyezett a Néprajzi Tanszék mindenkori tanszékvezető professzorával, így 1979-ig Gunda Béla, 1979-2002 között Ujváry Zoltán és 2003-tól Bartha Elek tölti be ezt a feladatkört. A Néprajzi Tanszék megalakulásától (1949) kezdve kiemelt hangsúlyt fektetett a kutatói státuszok biztosítására, hiszen a kutatói tudományos tevékenység az oktatás markáns területét képezte. A recens anyaggyűjtés és a feltárt adatok feldolgozása, majd adaptálása a felnövekvő generációk számára a néprajzoktatás szerves részévé vált.

Gunda Béla vezetése alatt kutatói állásban kezdte néprajzi pályáját Varga Gyula, Szabadfalvi József és Paládi-Kovács Attila is. Az egyetemi oktatókkal együtt megalkotott kutatói részleg profilját a kelet-közép európai kutatások képezték. Tevékenységükkel a Kutatócsoport előzményeként működtek 1967-ig. 1967 és 1973 között a Kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjához tartozott, 1973 és 1983 között a Kutatócsoport feletti felügyeletet az MTA Társadalomtudományi Főosztálya látta el, majd szervezetileg 1983-ban az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodájához került.

Kutatócsoportunk megalakulása óta (1949), immár több mint fél évszázada hosszú távra felépített, tudatos tervezés alapján a Kárpát-medencét felosztó államhatár északi, északkeleti és keleti szakaszán végez empirikus néprajzi vizsgálatokat. Jelenlegi programunkat az előző tudományos ciklusok eredményeire alapozzuk, és abba ágyazzuk be. A kutatás célja a Kárpát-medence északkeleti régiójában a 20. század folyamán végbement történeti, társadalmi, politikai folyamatokkal párhuzamosan, részben azok következményeként zajló kulturális változások néprajzi, etnikai, vallásfelekezeti megnyilvánulásainak és tradicionális jelenségeinek feltárása. A jelenlegi államhatárok mentén a Gömörtől Biharig terjedő több történeti vármegyén át húzódó, etnikai, vallásfelekezeti, kulturális szempontból sokszínű területen előzetes szempontrendszer alapján kiválasztott referencia településeken és az azokat magukban foglaló kistérségekben vizsgálni kívánjuk a népek közötti kapcsolatok, a vallási és etnikai identitás változását, a kulturális érintkezéseket, a kulturális kapcsolatok megnyilvánulásait a hagyományos kultúra és a 20. századi falusi társadalom egészében.

Elérhetőségeink

Debreceni Egyetem Főépület, III. emelet, 347-es iroda.

Hírek, újdonságok