Mesterképzés (MA)

  • Képzés megnevezése: néprajz (Ethnology and Folkloristics)
  • Képzési idő: 4 félév
  • Képzési forma: nappali
  • Felvétel feltétele: felvételi vizsga
  • Szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész
  • Mesterfokozathoz szükséges kredit: 120
  • Szak orientációja: gyakorlatorientált
  • Választható szakirányok: Folklorisztika, Anyagi kultúra és Kulturális örökség szakértő
  • Idegennyelvi követelmény: komplex B2 típusú nyelvvizsga
  •  Képzési program

 

A néprajz mesterképzés célja olyan szakemberek képzése, akik

- a néprajztudomány, az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális antropológia megismerik,

- saját és mások kultúráját elemezni és értelmezni tudják,

- az idegen kultúrákkal szemben toleráns szakemberek, 

- jártasak a kultúrakutatásban,

- képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni, értelmezni,

- képesek legyenek a szaktudomány önálló művelésére,

- szakmai-módszertani továbbfejlesztésére,

- reflexív társadalomtudományi kutatómunkára,

- hazai és nemzetközi kortárs irányzatokhoz kapcsolódó elméleti-módszertani elvek, gyakorlatok alkalmazására.

 

A néprajz és a kulturális antropológia valamely szűkebb, speciális területének mélyebb megismerése, megismertetése a cél, ami egyben a doktori képzésben való részvétel megalapozását is jelenti.

 

A néprajz mesterképzési szakon végzettek jártasak

  • a néprajztudomány ismereteiben,
  • a tudományos kutatás módszereiben
  • a muzeológia és a kulturális örökség megőrzésének és védelmének a kérdésében a néprajz területén,
  • a szövegfilológiában,
  • a közművelődési tevékenységekben,
  • az etnikai/nemzetiségi/kisebbségi kérdések történeti és jelen vonatkozásainak ismereteiben Európa- és a nagyvilág-szerte,
  • kulturgeográfiai ismeretekben (beleértve a táji, ökológiai, gazdálkodási tényezők néprajzi ismeretét),
  • a művelődéspolitikához szükséges népismeretben (hazai és nemzetközi vonatkozásban) és a hazai nemzetiségek hagyományos kultúrájának ismeretében (a múltban és a jelenben)
  • a vallástudomány, néphit, népi vallásosság, vallási néprajz tudományterületeiben (ezek az ismeretek a gyakorlati pasztorizációban is felhasználhatók),
  • az idegen nyelvekkel, történelemmel, művelődéstörténettel, népzenével, néptánccal, népművészettel foglalkozók számára releváns szaktudományi irodalomban,
  • az összehasonlító kutatásokhoz (pl. finnugrisztika, orientalisztika, ókortudomány, összehasonlító irodalomtudomány és nyelvészet, összehasonlító vallástudomány stb.) megbízható szakismeretekben.

A mesterképzési szakon végzettek

  • a folklorisztika, a néprajz és a kulturális antropológia területén átfogó ismeretekkel rendelkeznek,
  • készséget és jártasságot szereztek a történeti források kezelésében és a kortárs filológia módszerek alkalmazásában, valamint az interdiszciplináris és az empirikus kutatások elméletében és módszertanában,
  • a szakiránynak megfelelő terület elmélyült ismereteit megszerezték,
  • tájékozódási készséget szereztek az összehasonlító kutatások különböző területein,
  • a népi és nemzeti kultúra összefüggéseit megismerték és értelmezni tudják,
  • az európai és az Európán kívüli népek kultúráját behatóan ismerik és képesek azok elemzésére,
  • elsajátították a társtudományok és a szaktudomány (folklorisztika, néprajz, kulturális antropológia) tudománytörténetét és problématörténetét Magyarországon, Európában és Európán kívül,
  • készséget és jártasságot szereztek a tudományos kutatás általános módszertanában és a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai szakmódszertanban, a tudományszak művelésének jelenlegi főbb irányaiban, és a kutatási témák körülhatárolásában,
  • elsajátították a társtudományokkal való összefüggéseket, a szaktudomány gyakorlati hasznosíthatóságát és a megszerzett képességek továbbfejleszthetőségét,
  • jártasságot szereztek a folklorisztikai/néprajzi/kulturális antropológiai terepmunkában és a múzeumok, archívumok anyagának felhasználásában, valamint a kép- és hangfelvétel, digitalizálás, számítógépes kutatás, adatbázis-építés területén.

Az elsajátított ismeretek alapján a diploma megszerzése alapot ad

  • önálló tudományos kutatás végzésére (a képzés megalapozza a doktori tanulmányokat),
  • oktatásra,
  • a kortárs művelődési és művelődéspolitikai tevékenységhez (szervezés, irányítás, programok, projektek és tervek kialakítása),
  • a kulturális örökséggel kapcsolatos munkakörök betöltéséhez (múzeumok, művelődési intézmények, civil szervezetek, regionális fejlesztési tervek gazdasági, ökológiai, művelődési irányainak kidolgozására, háttéranyagok készítése),
  • általános művelődéssel kapcsolatos tevékenységre,
  • tudományos ismeretterjesztésre, tájékoztatásra (sajtó, könyvkiadás, média).

 

 

 

Erre a képzésre nappali és levelezős diákok jelentkezhetnek.

Frissítés dátuma: 2021.12.13.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.