MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport története

A Debreceni Egyetemen közel hét évtizeddel ezelőtt alakult az MTA Néprajzi Kutatócsoportja (ma MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport), és azóta folyamatosan működik. Az egyetem Néprajzi Tanszéke mellett a néprajztudományban „debreceni iskolaként” ismert néprajzi műhely elválaszthatatlan része. A kutatócsoport munkatársai 1968 és 1972 között az MTA budapesti Néprajzi Kutatócsoportjához (ma MTA BTK Néprajzi Kutatóintézet) tartoztak. A debreceni kutatócsoport 1972-től önálló, infrastrukturális hátterét a DE BTK Néprajzi Tanszék biztosítja. 1965 és 1968 között ebben a kutatócsoportban dolgozott többek között Szabadfalvi József és szakmánk akadémikusa, Paládi-Kovács Attila. A csoport alapítója és vezetője 1981-ig Gunda Béla akadémikus. 1981–2002 között Ujváry Zoltán MTA doktora irányításával végezték tudományos tevékenységüket, 2002-től Bartha Elek MTA doktora vezeti a csoport tudományos programját.

Kezdetben a kelet–európai hagyományos kultúra kutatására fektettünk hangsúlyt, majd ugyanebben a térségben az interetnikus kapcsolatok vizsgálata került előtérbe. A Debreceni Néprajzi Intézet három nagy monografikus tájkutatást vezetett: a Gunda Béla által irányított Szatmár- és Zemplén-, majd az Ujváry Zoltán vezette Gömör-kutatásokat. Az ezredfordulótól kezdve a kutatások problémaorientált irányba fordultak és makroregionális méretűvé szélesedtek.

A kutatócsoport a korábbi időszakok tudományos programjaival és a kutatók munkásságával aktívan hozzájárult a magyar etnográfia szakmai tradícióinak megőrzéséhez és egyúttal a diszciplína módszertani, elméleti megújulásához. A kutatócsoport munkatársai közreműködtek a magyar néprajztudomány két alapvető nagy szintézisének – Magyar Néprajzi Lexikon és Magyar Néprajz (II–VIII.) – megírásában. A kutatócsoport vezetője szerkesztette 2002-2012 között a hazai néprajz vezető folyóiratát, az Ethnographiát, tagjai pedig jelentős szerepet vállalnak az Ethnographia nyomdai előkészítési munkálataiban. Mindemellett más néprajzi periodikák – Néprajzi Látóhatár, Ethnographica et Folkloristica Carpathica – szerkesztésében és megjelentetésében is közreműködnek.

A kutatócsoport az Alföld északkeleti, keleti peremvidékén és a Kárpát-medencét felosztó magyar államhatár északi, északkeleti és keleti részének mindkét oldalán (Gömör, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa, Bihar történeti megyékben) évtizedek óta végez empirikus néprajzi vizsgálatokat. A néprajzi gyűjtések megtalálhatók a DE Néprajzi Tanszékének két, több ezer tételt tartalmazó adattárárában (DENIA, GA).

Frissítés dátuma: 2018.08.16.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ